belépés∆

Krrish (2006)

Krrish (2006)

 
Sosem szerettem az indiai filmeket: mindig úgy éreztem, hogy túl hosszúak, unalmasak és tele vannak idegesítő zenei betétekkel. Most azonban itt van egy film, amit egyszerűen nem tudok nem imádni! És nem csak én jártam így, más, az indiai filmekről eddig hozzám hasonlóan negatív érzésekkel viseltető ismerősöm is ugyanígy nyilatkozott a Krrishről. És nem arról van szó, hogy a film szakított volna a szokásos indiai filmek tulajdonságaival: három óra hosszú ez is és táncos dalbetétekből is van benne bőven. Mi hát a Krrish titka?

A sztori alapja egy igazi szuperhős-történet: Krishna, akinek apjával különleges dolgok történtek (amiket nem mondok el), kimagasló tehetséggel van megáldva az élet minden területén: nagyon gyorsan tanul, az iskolában kilóg a többiek közül magas intelligenciájával, később pedig fizikai erejével is. Nagyanyja azonban, aki fiát sok évvel azelőtt elvesztette, tudja, hogy a kiválóság veszélyes, és elhatározza, hogy unokáját elrejti a világ elől, nehogy ugyanaz történjen vele, mint az apjával (hogy mi is történt az apjával, persze csak a film végén derül ki). Krishna és nagyanyja tehát békésen éldegél a hegyek között, egy eldugott falusi közösségben, a fiú pedig versenyt fut a lovakkal (és győz), a hegyekre is előbb mászik fel, mint a majmok, a halakat pedig puszta kézzel fogdossa ki a folyóból. Azonban, ahogy az lenni szokott, megjelenik egy nő, aki szépségével teljesen lenyűgözi Krishnát, és a harmónia felborul. A lány a kalandtúra után, amire jelentkezett, visszamegy Szingapúrba és egy időre el is felejti a férfit, Krishna azonban reménytelenül szerelmes, és mindent megtesz, hogy újra lássa a lányt.

A film elején főleg a komédia elemek dominálnak, majd előtérbe kerül a romantikus szál, ami az elejétől kezdve drámai töltetet hordoz magában, hiszen a lány nem túlságosan szerelmes Krishnába és különben is megvan neki a jó kis nagyvárosi élete, Krishna pedig hosszútávon nem tudja elképzelni az életet nagymamájától távol. A film felénél becsatlakozik a szuperhős szál is: Krishna egy veszélyes helyzetben (egy cirkusz kigyullad és leég, sok gyermek beszorul stb.) úgy dönt, hogy mégis használnia kell hatalmas erejét, látványos röpködős-wuxiás ugrásait és lenyűgöző gyorsaságát, azonban emlékszik nagyanyja tanácsára is, ezért feltesz egy maszkot az arcára, ilyenkor pedig a Krrish álnevet használja. Innentől kezdve jónéhány látványos, Mátrix-szerű bunyó is tarkítja a filmet. A végén pedig lehull a lepel az apja sorsáról is, a főgonosz mesterkedéseiről és a szerelmi szál is lezárul sok-sok átverés, csalódás és mélypont után.

A legfontosabb dolog, ami a filmet olyan élvezetessé és zseniálissá teszi, az minden kétséget kizáróan a főszereplőt játszó színész. Hihetetlenül hülye és barátságos vigyora, ami sosem tűnik el arcáról, már eleve lenyűgözi a nézőt, nagyon sármosra vett ruhái és állandóan (zárt térben is) erős szélben lobogó haja pedig olyan ártatlanul és őszintén próbálják elnyerni a nézők szívét, hogy sikerrel jár. Az utolsó falak pedig akkor hullanak le Krrish elől, mikor először táncra perdül, és előadja azokat a hihetetlen mindenféle stílusból összekevert, vigyorogva eljárt táncokat és dalokat a debil indiai diszkós tánczenékre. Ezek után tényleg bármit betehettek volna a filmbe, akkor is lelkesen és fenntartás nélkül kiabáltam volna hősünknek a buzdítást: "Krriiiiiiish!!!".


A "csuri csuri" dal pedig egyszerűen mindent aláz.

(imdb)

(hivatalos oldal)  

Hozzászólások   

#23 Arpad 2010-01-15 21:01
Nagy film. Kár, hogy a soundtrack-je nem sikerült olyan jól.
A cirkuszos jelenet mindent visz!
#22 Z 2009-05-09 01:06
A jelzők, amelyek a főhősről eszembe jutottak: bájgúnár, tejbe-tök, állcsúcs-bajnok :-)
Ebben a filmben tényleg minden benne van: szuperhős/ufo/i dőutazás/kung-f u/wuxia/ szerelem/musica l /humor/cirkusz/ majom/ló/motoro sbanda…talán csak a vámpír/zombi hiányzik, de akkor valószínűleg már nem fért volna bele a „családi mozi délután a Disney-vel” kategóriába. Tényleg aranyos meg szimpatikus meg édi-bédi meg minden, de azért az év filmje kategóriától szerintem nagyon messze van.
#21 Guest 2008-06-04 23:43
Ha jó filmet akarsz látni ezzel a színésszel, akkor nézd meg a Dhoom 2-t, az letölthető magyar felirattal is.
Én láttam a Koi Mil Gayat, abban több a sci-fi, kevesebb az akció, de mint ET-utánérzés nagyon szórakoztató. És abban aztán tényleg látni Hrithik Roshan színészi képességeit, mert az első felében egy kissé szellemi fogyatékos fiút játszik. Ja, és a kis kék földönkívüli nálunk abszolút no. 1. családi kedvenccé vált.
#20 Tamás Gábor 2008-03-15 10:45
Április 23-án jelenik meg kis hazánkban a Black Mirror kiadásában a Krrish eme hír hallatán felébredt bennem a remény talán valamikor ki foglyák adni a Dhoom 1/2 esetleg a 36 china town-t is.
:-) :-) :-)
#19 zebra77 2007-08-14 01:53
Néhány filmet láttam eddig az ezen az oldalon találhatók közül, de ez viszi a pálmát a többi előtt. :zzz

A hozzászólás nem engedélyezett, regisztráció és bejelentkezés szükséges.

Cikkek találomra

Flower Island (Ggot seom) (2001)

Flower Island (Ggot seom) (2001)

2001-ben készült ez a véleményem szerint nagyon jó film. Hiába, a 2001-es év a koreaiaknak állt, több nagysikerű mű is akkor született, lásd a My Sassy Girl, vagy a Take Care Of My Cat, és...

Tokyo Zombie (2006)

Tokyo Zombie (2006)

 iMDB  Nagyon szimpatikus a modern japán filmgyártásban az a családiasság, ahogy az egyes alkotók a munkáikhoz hozzáállnak. A kortárs japán film képviselői valahogy nagyon egymásra találtak, és előszeretettel játszanak egymás filmjeiben. Ez már egyértelműen látszott...

Nemuri Kyoshiro 5 - Sword of Fire (Enjoken) (1965)

Nemuri Kyoshiro 5 - Sword of Fire (Enjoken) (1965)

   IMDb Az elzárkózó Japánban a csempészés és a kalózkodás mindig jó üzlet volt, mert nagy volt a kereslete a külföldi holmiknak. A gyors gazdagodás reménye sokakra hatott csábítóan, de a Shógunátus kalózt és szamurájt egyformán büntetett...

Tokyo Fist (1995)

Tokyo Fist (1995)

Shinya Tsukamoto híres kultuszfilmje, a Tetsuo igazán nem gyenge gyomornak készült alkotás: erőszakos, gyors, vad, nehéz befogadni. A Tokyo Fist színes film, és még története is van, így hát igazán nem számítottam rá, hogy durvább...