Tehát szellem van, ám ezúttal nem célja halálra rémiszteni az embert. Egy bentlakásos iskolába új fiú érkezik, akit apja erőltet az intézménybe. Mivel elég elutasító a viselkedése, és a többi srác is inkább piszkálja, mint segítene neki, szinte teljesen egyedül marad… amíg nem találkozik az intézet egy korábbi, már elhunyt lakójával.

Nagyon kellemes színfolt e film az Ázsiában manapság tucatszámra készülő szellemfilmek palettáján, ahol már a hátborzongató háttér teljesen elmaradt, csak az olcsó ijesztgetésre helyezik a hangsúlyt. Bár a Dormban is van azért néhány rémisztő jelenet, ez valójában nem egy horrorfilm, hanem inkább egy jól megkomponált dráma, két fiú barátságáról. Ettől függetlenül azért most ne essünk át egyből a ló másik oldalára. Túlzottan kiugrót vagy sajátosat sem tudok kiemelni a filmből. Valójában egy estés film, az egyszer nézhető fajtából, szórakozásnak kiváló, ám semmi több.

Igazság szerint két dologra hívnám fel a figyelmet. Egyrészt gyönyörű a fényképezés, egy kicsit stílusban és igényességben is hasonlít a Dog Bite Dogra, másrészről a gyerekszereplők játéka kiválló. Ez utóbbin igen nagyot tud bukni egy film, ellenben ha jól sikerül, igen hatásos is tud lenni. Most a második variációnak lehetünk tanúi. Emellett az európai nézőnek érdekes lehet az a bentlakásos iskola típus, ahol a gyerekek nem egy kollégiumban, külön szobákban alszanak, hanem gyakorlatilag teljesen nélkülöznek minden személyes teret, és akár száz, százötvenen is egy teremben tölthetik az éjszakát. Ugyanez jellemző életük minden más aspektusára is, s ez igen különleges atmoszférát kölcsönöz a filmnek.

Az igen jó nézői visszajelzések és kritikák után a film egész sokáig a toplisták élén szerepelt hazájában.