Szívesen olvasok életrajzi regényeket és nézek ilyen témájú filmeket, mert a szereplők sorsába óhatatlanul beleszóló történelem másféle ismereteket ad, mint az iskolai tananyag és a történelmet is szeretem. Bevallom, ezen a téren nem vagyok válogatós.

Művészek, politikusok, szegénysorból indult és bármi módon naggyá lett emberek élete egyforma csemege számomra. Tanulok is ezáltal és ez a 'lábjegyzet műveltség' néha hasznomra van.

Szeptember 11-e után vagyunk és ez a nap történelmi sorsforduló az óceánon innen és túl mindenkinek. A forgatókönyv-íróknak és filmrendezőknek pedig kimeríthetetlen téma. Így gondolta ezt a ma már New Yorkban élő, pandzsábi muszlim Mira Nair is, aki Moshin Hamid azonos című művéből a fenti filmet rendezte.

Lahorban elrabolják az egyetem egyik amerikai professzorát és 690 muszlim fogoly szabadon bocsátását kérik érte cserébe. Bobby Lincoln (Lieb Schreiber) újságíró interjút készít Rainer kollégájával, Changez Khannal (Riz Ahmed), akit azzal gyanúsítanak, hogy köze van a merénylethez. Mr. Khan mesélni kezd. Elmondja, hogy átlagos, nem túl jó anyagi körülmények között élő pakisztáni srácként lehetőséget kapott rá, hogy Amerikában tanuljon. Okos, ambiciózus tanítványa volt Jimnek (Kiefer Sutherland), akinek segítségével szakmailag magasra emelkedett, ezért szándékában sem állt hazatérni. Már csak azért sem, mert megismerkedett Ericával (Kate Hudson) a jónevű fotóművésszel. Sikeres élete volt, szerette és szerették. A hírhedt 9/11 eseményét Manilában látja a TV-ben és nem tagadja, hogy lenyűgözte a merénylők vakmerősége. A visszatérése után már a reptéren potenciális ellenségként kezelték és régi közegében is ezt tapasztalta. Egyedül Erica érzelmei nem változtak, s ez megnyugtatta. Egy törökországi munka alkalmával rádöbben, hogy mivé vált, s mivé tehetik a muszlimként még rá váró atrocitások. Valóban, hamarosan a CIA célkeresztjébe kerül.

Számomra ezt a filmet egyrészt az teszi különlegessé, ahogy bemutatja egy ember, illetve csoport jellemének a külső körülmények hatására történő változását és azt, hogy milyen mélységig volt képes hatolni a főhősben a valós, vagy vélt megaláztatások sorozata. Másrészt jól ábrázolja, hogy két, egymáshoz szoros érzelmi szállal kötődő ember kapcsolatában is milyen rombolást okozhat a másik fél kultúrájának felületes ismerete.

Hogy a film sikere Mira Nairnak, a sokoldalú rendezőnek (Hiúság vására, Esküvő a monszun idején, Idegen név, 11'09'11) és forgatókönyvírónak (Káma Szútra), vagy a főszerepet játszó Riz Ahmednek (Trishna, Fekete arany), köszönhető-e, nem tudom. Minden bizonnyal szerepet játszik benne Kate Hudson (A gyávaság tollai, az Alex és Emma) alakítása, a témaválasztás és a zene is.

Azt viszont biztosan tudom, hogy letaglózó filmet láttam, amit ajánlani tudok mindenkinek. Dacára annak, hogy a színészek jó része (bár Changez anyját az indiai Shabana Azmi, apját a szintén indiai Om Puri alakítja) és a stáb nem ázsiai, valamint a film is angol nyelvű, azt gondolom, a film ízig-vérig ázsiai.

IMDb