Feltételezem, kis hazánkban csak igen kevesek tudnának hirtelenjében akárcsak egyetlen fülöp-szigeteki filmet is említeni, ha esetleg mégis, egészen biztos vagyok benne, hogy a „Manila Exposed” cím ugrana be - legalábbis a távol-keleti pornóipar termékeinek ismerői fejében biztosan. Be kell vallanom, hogy azért ez a film sem mentes a pornográf tartalomtól („silip” magyarul: kukucskálás – elég árulkodó, ugye?), bár a 2007-es DVD-kiadás borítója alapján az ember valami könnyed erotikus filmet várna – már ha nem számítjuk a két ölelkező főszereplő enyhén riadt tekintetét. Ekkor még sejtése sem lehet a jövendőbeli nézőnek, miféle borzalmakat tartogat ez a könnyednek távolról sem nevezhető filippínó film.

A nyitójelenet egyből merít a mélyvízbe: pár másodperc elteltével azt látjuk, hogy Simon (Mark Joseph), egy kis falu mészárosa, miként zúzza be egy bivaly fejét, és milyen módon bontja fel, belezi ki a szegény jószágot. Olyan Deodato-sztájlban, az olasz kannibálfilmek után szabadon. Szóval képzelhetitek. A bivaly egy Tiago nevű fiúcskáé, akit érthető módon felzaklat a szeme láttára történő esemény. Simon a mészároskodás befejeztével felhomályosítja az odasereglett gyerkőcöket tette szükségességét illetően: hús kell a népeknek, a húsért pediglen ölni kell. Az egyik kislánynak erre megjön a menzesze. Mit ne mondjak, érdekes kezdés.

A jó ízlés eme arculcsapása után a film könnyedebb folyást talál magának; szépen felvázolják nekünk a falu hipererényes szűzének karakterét. Tonya (Maria Isabel Lopez) önkényesen kijelölt tanítónő, a gyerkőcök lelki üdvének elkötelezetett védelmezője – nem mellesleg olyan teste van, hogy ihaj-csuhaj (nem véletlen: volt filippínó szépségkirálynő), és amúgy elég őrült nőszemély, de ez családi vonás, mint később megtudjuk. A Simonhoz fűződő erősen ambivalens érzéseiről is – több mint kellemes – képet kapunk: Tonya tisztátalan gondolataitól némi erotikával fűszerezett mosdás formájában igyekszik megszabadulni. Aztán még egy nőt megismerünk, Simon nőjét, Mariát (Myra Manibog), aki Tonyával ellentétben nagyon is kiéli vágyait, nem kicsit szexmániás. Maria egyébként Tiago anyja (angol szinkronosban: testvére), és a kis Tiago egyáltalán nem örül annak, hogy a bivalya után Simon őt is elveszi tőle. Azt mondom, érdemes lesz szemmel tartani a kiscsávót.

A városi romlottság megtestesítőjeként üdvözölhetjük a Manilából szülőfalujába hazatérő Seldát (Sarsi Emmanuelle), aki amerikai fiújával jön vissza a „pokol”-ba, ahogy később nevezi a helyet. Selda Tonya barátnője volt anno, és minden tettével igyekszik ráébreszteni az egyre eszelősebben viselkedő nőt vágyai elfogadására, és arra is rá akarja venni, hogy adja fel a nyomorúságos vidéki életet, költözzenek fel együtt a városba. A kihívóan szexi és felvilágosult Selda visszatérése eléggé megbolygatja a falu békéjét, a régvolt sérelmek a felszínre kerülnek, de úgy tűnik, valami sokkal mélyebben gyökerező dolog is a felszínre igyekszik, valami sötét és állatias. És a felnőttek árnyékában állandóan ott sertepertélnek a gyerekek, akiknek az ártatlansága forog veszélyben… Ez így elég hatásvadász volt, ugye?

Nem sok olyan filmet láttam mostanában, ami ennyire felkavart volna érzelmileg, ami után még másnap is azt éreztem, hogy nem teljesen nyertem még vissza a lelki egyensúlyomat. Ezekért a kényelmetlen érzésekért egyértelműen a film utolsó fél órájában történteket teszem felelőssé, amikor is három eléggé sokkoló dolog történik, no de lakat a számon!

Exploitation-filmhez képest elég hosszúra vágták a Silip-et, előfordulhat, hogy időnként vontatottnak fog tűnni Elwood Perez botrányos alkotása. Elsőre nekem is túl hosszúnak tűnt, de a filmben már az elejétől ott van az a baljós hangulat, leginkább a nyugtalanság felpiszkálására kiválóan alkalmas zenék miatt, ami nem hagyja nyugodni az embert. Azonkívül rendre jönnek az elvárható erotikus jelenetek, pl. fürdőző nőszemély meglesése, illetve a softcore-os szexjelenetek, na meg persze az elmaradhatatlan nemi erőszak (brrr!, ebben a filmben különösen brrr!). Bizarr dologként ott van olyasmi, mint a punci sóval történő „fertőtlenítése”, vagy havi vérzésre zoomolás. Amellett sem mehetek el szótlanul, hogy a Silip-ben nemcsak a női genitáliák tétetnek közszemlére, hanem bizony a petyhüdt vagy éppen meredező himbilimbik is, illetve a szex van, hogy gyanúsan hardcore jelleget ölt: a filippínók pene filmként hivatkoznak a Silip-re, ami arra utal, hogy tényleges behatolás is történt a forgatás alkalmával (behatolás angolul: penetration). És még van olyan filmes tabudöntés is, amit itt nem írnék le, egyrészt mert a megbotránkoztató utolsó negyedben kerül eltiprásra, másrészt meg zavarban lennék, mert kényes témát érint. Aki megnézi a filmet, nyilván tudni fogja, mire gondolok.

A Silip egy nagyon jó, igen merész szexploitation-film, én a kedvenceim közé sorolom, aki csak teheti, és érdeklik a „kizsákmányolós” műfajok, nézze meg. Remélem, nektek is betesz majd az élmény! (Megjegyzés: a 4:3-as képméretű, angol szinkronos változat kifejezetten kerülendő, mivel erősen élményromboló, sajna én először ilyen formában láttam. A Mondo Macabro-nak köszönhetően, a film tavaly megjelent eredeti nyelven és feljavított képpel. Ja, a képek kiollózásakor igyekeztem visszafogni magam, a durvább részekért meg kell néznetek a filmet.)