A már napvilágot látott kritikák szerint, melyek a különböző fesztiválokon történt vetítésekre alapoznak, a film látványosabb lesz, mint előző két társa, de kevesebb politikai csűrés-csavarás lesz benne, mint a Hősben, illetve szintén kevesebb romantika, mint a Repülő Tőrök Klánjában. A film egyébként arra az egyszerű, de velős kínai mondásra épít, mely szerint: „Ami kívülről jáde és arany, az belülről romlás és rombolás.”
 

A látványt egyértelműen a történet inspirálta, mely a késő Tang dinasztia korába kalauzol el minket. Ezt az uralkodó családot tartják a kínaiak a legszínpompásabbnak, ők éltek a legfényűzőbben mind közül. A család tagjait egyszerűen összeroppantotta ruhatáruk nagysága, mind szó szerint értve, mind képletesen. A császár nem bírt el öntelt és ármánykodó feleségével, s mindketten három fiukat szerették volna felhasználni egymás ellen. A császárné ezért megkörnyékezte a koronaherceget, mit sem törődve a vérfertőzés tilalmával, s ebben az éppen a csatatérről visszatért középső fiú is segítségére volt. Természetesen a legkisebb sem maradhatott ki az intrikákból, neki is meg kellett tanulnia, mit rejthet egy ártatlan mosoly. Hogy mindez ne legyen elég, színre lépett a császári főorvos, s annak hányattatott sorsú neje, akik tovább bonyolították a helyzetet.

Zhang Yimou szerint a film nem a jó és a rossz küzdelméről szól, hanem az azok között húzódó vékony határvonalról, s arról, hogy az hogyan befolyásolja a személyt, a családot és az egész nemzetet.

A főszerepeket nem kisebb színészek alakítják majd, mint Chow Yun-fat a császár, és Gong Li a császárné szerepében.